Létezés  Öröme Központ

Kultúrákon és vallásokon átívelő spiritualitás

Joggal merülhet fel a kérdés: mit is takar ez a név, hogy Létezés Öröme?

Ha a LÉTEZÉS szót úgy értjük, hogy „Forrás állapot”, akkor az talán több is, mint öröm. Arról tudjuk, hogy az „Szat-Csit-Ánanda”, azaz Lét-Tudat-Üdvösség. De erről valójában csak egy felébredett lénynek állna jogában beszélni. A szamszárikus körforgásban, tehát ezen a létsíkon (tudatállapotban) nem állíthatjuk azt, hogy a létezés egyenlő az örömmel. Sőt, ahogyan a buddhizmus Négy Nemes Igazságának első tétele tanítja, ezen a síkon a szenvedésnek valamely formája nagyon is hétköznapi vendégünk.

Mi lenne hát a helyes megközelítés?

A dukkha szó – amelyet leginkább szenvedésnek fordítanak – minden olyan tudati aktivitást, érzelmi állapotot, vagy élethelyzetet jelöl, amely kibillentséget, kényelmetlenséget, zaklatottságot, vagy kifejezett fájdalmat okoz. Mint amikor egy szekéren a tengely nem illeszkedik a kerékagyba, ennek következtében a jármű  csak folytonosan zötykölődve tud haladni. Amikor nem vagyunk kiegyensúlyozottak, akkor mi is így utazunk életünk szekerén.

A megoldás látszólag egyszerű ugyan, mégsem feltétlenül könnyű

Érdemes a Négy Nemes Igazság másik három tételt is szem előtt tartanunk, mert azokból kiviláglik, hogy a szenvedés oka nem kívül keresendő, és úgymond nem független tőlünk. Ebből azonban az is következik, hogy csak önnön tudatosságunk átformálásával szüntethető meg végérvényesen. A szenvedés kezdete ugyan túlmutat a mostani személyiség keretein, de a felszámolása kizárólag a mostani személyiségen belül indulhat el. Főképpen akkor, amikor a transzcendens dimenzió – mondjuk a szellemi gyakorlás révén – rést nyit az elménk zárt működésében.

Ekkor a Középpont irányába mozdulunk. Tehát az előző hasonlatot alapul véve, a tengely beáll a kerékagyba és kilengés, döccenés nélkül, egyenletesen csak körbe forog. Ekkor a szekér vagy a kocsi akadálytalanul, zökkenőmentesen halad célja felé. Ilyenkor az életünkben minden kiegyensúlyozottan, békésen, örömtelien zajlik. Ha úgy tetszik, akkor ez a Létezés Öröme. (Páli nyelven Szukha.)

Annyit mindenesetre kijelenthetünk, hogy olyan programokat, eszközöket igyekszünk kínálni, amelyek legalábbis elősegíthetik, hogy időlegesen megnyíljunk a Valódi Énünk felé. Nem kívánjuk azonban azt sugallni, hogy ez könnyed és gyors út lenne bárkinek is.

Mit is művelünk ebben a Központban?

Egyfajta hidat igyekszünk képezni a tradíció és a modernitás között feszülő szakadék felett. A régebbi korokban egy tanítvány jelöltnek nagyon komoly feltételeknek kellett megfelelnie, mielőtt még bármiféle szellemi útra léphette volna. Manapság, 21. század elején számos tradicionális iskola elérhető Magyarországon, beleértve a legnevesebb jóga ösvényeket, a buddhizmusnak mind az öt fő irányzatát, számos taoizmusra épülő rendszert, hermetikus tanításokat, és még sok egyebet. De a spirituális gyakorlás megköveteli egy érett, kiművelt személyiség meglétét. Ezért nagyra értékeljük a transzperszonális pszichológia azon megállapítását, hogy a személyiség gyógyításának, fejlesztésének, és a személyiség meghaladására tett erőfeszítéseknek kéz a kézben kellene járniuk.

Mit gondolunk a saját szerepünkről?

Ha a spirituális utazást párhuzamba állítjuk a repüléssel, akkor egy kissé vicces hasonlattal élve azt mondhatnánk, hogy a légiutas-kísérő foglalkozás mintájára mi egyfajta „Égiutas-kísérő” szerepet szeretnénk betölteni embertársaink életében. Igyekszünk ugyan észben tartani, hogy nem mi ülünk a pilótafülkében, mindazonáltal egy biztonságos repülőút elképzelhetetlen szolgálatkész steward-ok és stewardess-ek nélkül.

Miért tesszük ezt?

Ahogyan mi is részesültünk a szenvedés különféle formáiban, és amiképp mi is kaptunk segítséget a saját küzdelmünkhöz, éppúgy mi is szeretnénk hozzájárulni mások szenvedésének enyhítéséhez. A háttérben munkálkodó indítékok közül említhetnénk akár az együttérzést, akár a hálát. Továbbá, Wagner Szilárd – egykoron japánban élő magyar szobrász – szavaival élve: „Egymás jobb megértéséért”. Ez ugyanis a Filozófusok Kertjének jelmondata. Néhány vallásalapító, és szellemi fáklyavivő alkotja ezt a szoborcsoportot, amely egészen ragyogó leképezése a Vallások Transzcendens Egységének. Miszerint egyetlen világnézet, vallás, filozófiai iskola sem lehet ugyan független az adott földrajzi területtől, történelmi kortól, illetőleg az adott népcsoport kollektív tudatától, az origó azonban közös. Olyan ez, mint amikor a prizma a szivárvány színeire bontva továbbítja a fényt. A mi esetünkben ez a kondicionált elme, illetőleg a kulturális háttér. Ha tudatában vagyunk annak, hogy ennek a színskálának az eredője a napfény, akkor nem kezdünk vitázni azon, hogy milyen színű az igazság. Csak ennek a megértésnek a birtokában kerülhető el a fanatizmus, a vallási elitizmus, és ehhez hasonlatos csapdák.

Hogyan tesszük ezt?

Alapvetően együttműködés keretei között. Vagyis egyrészt az ismeretségi körünkben léteznek olyan előadók, terapeuták, jógatanárok, meditációs oktatók, trénerek, akik a saját szakterületükön már kellően gyakorlottnak, elmélyültnek mondhatók, és akiknek az értékrendje, szemlélete sok ponton azonosságot mutat a miénkkel. Vagyis, akik befogadóak a már említett globális ökumenét illetően. Továbbá rendszeres felhívások formájában mi magunk is keressük a kapcsolatot ilyen személyekkel.

Szeretettel várjuk programjainkon!

Feliratkozás hírlevélre


A feliratkozással első kézből értesülhet aktuális programjainkról.

Ha valamilyen technikai okból nem sikerülne a feliratkozás, akkor kérjük, küldjön nekünk egy levelet a letezesoromekozpont@gmail.com címre, és felvesszük Önt a hírlevél adatbázisba.

Share This