Buddhizmus

A Magasztos lényegi üzenetének változatos formái két és fél ezer év tükrében

A buddhizmus születése (a Magasztos színre lépése) egy kozmológiai szempontból kiemelt időszakban történt. Tengelykorszakként is szokták említeni. Ekkor élt Mahávíra, a dzsain vallás kútfeje, és még ki tudja hány névtelen szent életű erdei remete és jógi, akik tanításukkal és kisugárzásukkal utat nyitottak egy alapvetően individuális fejlődési úthoz. Ennek talaján hajtanak ki később az upanisadok, a védákon túlmutató szentiratok. Izráel nagy prófétáinak időszakában járunk, ami Perzsiában a fényességes Zoroaszter, Görögországban a természetbölcselet, Kínában Lao-Ce és a taoizmus virágkora.

„Szerzetesek, van egy nem született, nem létesült, nem teremtett, nem összetett. Szerzetesek! Ha ez a nem született, nem létesült, nem teremtett, nem összetett nem lenne, nem volna menekvés a születésből, a létesülésből, a teremtettségből, az összetettségből. Mivel azonban van egy nem született, nem létesült, nem teremtett, nem összetett, van menekvés a születésből, a létesültségből, a teremtettségből, az összetettségből.”

(Szútta Pitaka; Udána 7,1-3.)

A buddhizmus öt ösvénye elérhető itt

Thich Nhat Hanh (vagy ahogyan tanítványai nevezik: Thay) korunk egyik legismertebb és legnagyobb tekintélynek örvendő zen buddhista mestere, költő, béke- és emberi jogi aktivista. Különleges életút áll mögötte. Vietnam középső részén született 1926-ban, majd tizenhat éves korában szerzetes lett. A vietnami háború azzal a kérdéssel szembesítette a szerzeteseket, hogy ragaszkodjanak-e a szemlélődő élethez, és továbbra is meditáljanak a kolostorokban, vagy pedig segítsék a falvak bombázásoktól és más háborús pusztításoktól szenvedő lakóit. Nhat Hanh azok közé tartozott, akik úgy döntöttek, hogy mindkettőt művelik, és segédkezett az „elkötelezett buddhizmus” mozgalom megalapításában. Életét annak szentelte, hogy az egyén és a társadalom javára szolgáló belső átalakuláson munkálkodjon.

Plum Village, a „Szilva Falu”

1982-ben franciaországi száműzetésében alapította meg a Plum Village buddhista közösséget, ahol folytatta tevékenységét a Vietnamban és szerte a harmadik világban élő szenvedőkért: a (sokszor a tengeren át csónakokon érkező) menekültekért, a politikai foglyokért és az éhező családokért. A Vietnamot megjárt amerikai katonákkal végzett munkája, meditációs elvonulásai és a meditációról, az éber figyelemről és a békéről szóló nagyszámú írása ( több mint száz könyve jelent meg) szintén elismerést hoztak számára. A Plum Village-i mellett később újabb szerzetesközösségek és meditációs központok jöttek létre az Egyesült Államokban, a Távol-Keleten, Ausztráliában és a németországi Waldbrölben. Thich Nhat Hanh korunk egyik legnépszerűbb buddhista szerzőjévé vált.

Az örökség

2014 őszén Thay agyvérzést kapott, utána állapota az intenzív rehabilitációs kezeléseknek és a követői feléje irányuló határtalan szeretetének köszönhetően sokat javult. Egye több időt töltött a vietnámi Huéban, a Tu Hiéu kolostorban, ahol annak idején megkezdte szerzetesi életét. Itt hunyt el 2022 január 22-én. Az elvonulásokon szerepét szerzetestársai vették át. A közösség, a szangha szorosan összetartva működik tovább.

Thich Nhat Hanh

„Ha a hétköznapjainkban tudnánk mosolyogni, ha boldogok és békések tudnánk lenni, ez nemcsak a nekünk, hanem mindenkinek a hasznára válna. Ha mi igazán tudjuk, hogyan kell élni, akkor a napunk kezdésének a legjobb módja a mosoly. A mosoly megerősíti a tudatosságun knak és a választásunknak, hogy békében és boldogságban élünk.“

Calligraphy: The Mindful Art

Videó itt érhető el

Zen-do: A zen útja (cikk)

Itt érhető el

A felébredett lények áldása nem tűnik el, a tudatuk nem foszlik szét a semmibe, hanem egyfajta energiamezőként, áldásként létezik. Ma is éppúgy kapcsolódhatunk hozzájuk, mint amikor köztünk voltak. A buddhizmus házatáján a magasan megvalósított mesterek egyik ismérve, hogy a testük elégetésekor ereklyegyöngyöket hagynak maguk után a hamvak között, vagy közvetlen a haláluk után pár órával a pórusaikon át áldott pirulák jelennek meg. Az ereklyegyöngy [tibetiül: ringszel] a szellemi megvalósítás anyagi esszenciája. A megvilágosodottak végtelen együttérzéséből születik azért, hogy jelenlétük haláluk után is elérhető legyen. Természettudományos szempontból valóságos rejtély. Sem keletkezésükre, sem időnként tapasztalható szaporodásukra nincs magyarázat. Úgyszintén ereklyének minősülnek a mesterek által – még fizikai életük során – készített gyógypirulák [men-drub], a meditációs köntösük egy pici része, egy általuk festett mandala, vagy a meditációs kelléktáruk valamelyik darabja (mala, vadzsra, stb.).

Magyarországon minden évben egyszer, augusztus 20-a környékén, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban, a Tara Templomban kerülnek közszemlére.

Karma Kagyüpa
Buddhista Közösség

Az ezer éves tibeti Karma Kagyüpa hagyomány töretlen vonalában foglal helyet. A közösség 1992-ben Taron (Nógrád megyében) Kőrösi Csoma Sándor emlékére emelt egy Békesztúpát, amelyet Őszentsége a Dalai Láma szentelt fel, és a világvallások képviselői is megáldották. Azóta számos bővítés történt, megépült a Tara Templom, és a Szkíta és Magyar Szellemiség Központja.

Letölthető tanítások itt

Nyitott Tudat Buddhista Közösség

2018-ban Tiszteletreméltó Dhammasami és más szerzetesek a hazai tanítványokkal közösen megalapították a Nyitott Tudat Buddhista Közösséget, és 2021. augusztusában átadták az Erdőtelki Kolostort és Elvonulóközpontot. A központban theravāda elvonulások és más meditációs, jógás táborok is vannak, és a szervezet mások számára is elérhetővé teszi a központot hasonló értékrendet képviselő csoportok befogadásával. További információk: www.nytbk.hu

A közösség képzési központot is működtet Therakadémia néven, ahol számos theravāda kurzus és modern pszichológiai előadás érhető el. Célja, hogy a theravāda iskola filozófiáját minél szélesebb kör számára hozzáférhetővé tegye, és a kolostor működését anyagi eszközökkel is támogassa.

További információk: www.therakademia.hu

Czike Klára szociológusdoktor, évekig kutatóként majd az önkéntesség egyik hazai szószólójaként dolgozott, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat támogató civil szervezeteket vezetett. Később érdeklődése a pszichológia és a buddhizmus felé fordult, különböző technikákkal dolgozik ezeken a területeken.

Podcast itt érhető el

Czike Klára

2014 óta vezeti a Pandita Meditációs Központot Budapesten, ahol segíti a gyakorolni vágyókat a meditációkban való elmélyülésben. (Meditációs bemutatókat, egyéni és csoportos meditációoktatást tart felnőttek és gyermekek számára egyaránt.) További információk: www.pandita.hu

Buddhizmus és kereszténység

Pressing Lajos (Lílávadzsra): 

„A buddhista és a keresztény vallás formai megjelenését, bölcseletét,  hangsúlyait és nyelvezetét tekintve nagyon eltérő irányba fejlődött, és felületesek lennénk, ha az emberiség e két nagy szellemi hagyománya között egyenlőségjelet tennénk. Ha azonban visszamegyünk a gyökerekhez, mégis fölfedezhetjük a közös szálakat. Mindkét hagyomány azt állítja, hogy a végső, nem viszonylagos igazságot tanítja. Kétféle abszolút valóság azonban lehetetlen, különbség csak a leírására használt nyelv és az átéléséhez vezető út tekintetében mutatkozhat. Minél közelebb vagyunk a forráshoz – a Jézus, illetve Buddha által közzétett kinyilatkoztatáshoz  –, a különbségek annál inkább elenyésznek, és a szavak mögött fölsejlik a szellemi valóság: a közös talaj, amelyből mindkettő kibontakozott. Módszerem az volt, hogy félretettem mindazt, amit a keresztény hittan és teológia a vallásról hirdet, és kizárólag Jézusnak az evangéliumokban fennmaradt szavait vizsgáltam, vajon értelmezhetők-e a Buddha tanításainak tükrében. Az eredmény legmerészebb várakozásaimat is fölülmúlta: ha megtaláljuk a szemantikai kódot, a jézusi evangéliumok minden nehézség nélkül lefordíthatók a buddhista szent iratok nyelvére.” 

Mireisz László egy rövid passzusban igyekszik rámutatni arra, hogy milyen téves következtetések fakadnak a buddhista tanítások felszínes ismeretéből. Itt és most az „éntelenség” tanának torz értelmezését veszi górcső alá. Hiszen értelmes vallási párbeszéd nem lehetséges az alapok helyes ismerete nélkül.

A cikk itt érhető el

Buddhizmus és a szkíta-hun hagyomány

A Tar község mellett található Buddha Park új épülete a Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központja. Abból a célból alakult, hogy ösztönzést és segítséget adjon ahhoz, hogy felvegyük a kapcsolatot a szkíta és magyar spirituális hagyomány halhatatlan nagymestereivel. Megépült az Ősök Oltára, egy olyan szentély, vagy kegyhely, amilyen hazánkban eddig nem volt. Nos, nem álítjuk, hogy minden egyes ott elhangzó kijelentéssel, vagy leírással képesek lennénk teljes mértékben azonosulni, de ez talán nem is lényeges. Ennél sokkal fontosabb a kölcsönös tisztelet, de méginkább az élő tapasztalat. Ugyanis akik nyitott tudattal, energetikai értelemben kellőképpen befogadó állapotban vannak jelen, azok számára ennek az egésznek a légköre – mondhatni, hogy a lényegi része – a szívig hatol, nagyon közvetlenül.

Gondolatok a vállalkozás szellemi atyáitól:

A templom nem az a hely, ahol szertartások vannak, a templom egy erőtér, ahol a test, a lélek és a szellem együtt gyakorol. A hagyomány a szellem idő feletti jelenléte, amikor azonban időnek alávetve vagyunk, akkor nem kapcsolódunk a hagyományhoz. A Központ kiváló helyszínt biztosít arra, hogy az ember ezt az idő felettiséget realizálja. Az ősi magyar kultúrában a templomokat üdvháznak hívták (E szóból lett az édház, majd az egyház szavunk). És mi az üdv? Az időn és téren túli tudatállapot. 

Kőrösi Csoma Sándor a magyarság ősi gyökereit kutatva indult el Kelet felé, ám különös életútja során a buddhizmus eszményének megtestesülésévé lett: bódhiszattvává, a felébredés hősévé. Munkásságának jelentőségére és tudományos értékére Keleten első ízben a japán buddhizmus figyelt fel, amikor 1933 február 22-én a tokiói Taishyo Buddhista Egyetem dísztermében, fényes vallásos ünnepség keretében „Csoma Boszatszu, A Nyugati Világ Bódhiszattvája” néven elismerték a buddhizmus magyar szentjének.

A cikk itt érhető el

Bhaisadzsjaguru [tibeti nevén Szangye Menla] az orvostudomány királya a mahájána, és a vadzsrajána irányzatokban. A lápisz lazuli színű buddha a történelmi Buddha gyógyító aspektusát fejezi ki. Ezt a drágakövet hagyományosan valami ritka vagy tiszta dolog, eszme szimbolizálására használták. Ez a kék fény pozitív és gyógyító hatással bír. De úgyis mondhatnánk, hogy szimbolikus formája a mélykék színű misztikus HUM  szótagból keletkezik. A Gyógyító Buddha szerzetesi köntöst hord, és keresztbe tett lábbal ül egy lótuszvirágon, és egy fehér holdkorongon. A bal keze ölében nyugszik, meditációs tartásban, benne egy gyógyító nektárral teli tálat tart. A jobb kezét ajándékozó (nagylelkűség) tartásban tartja, vagy egy Arura gyümölcsöt fog [Myrobalan], ami minden betegség univerzális ellenszere. 

A buddhizmus esetében India „export vallásáról” beszélünk, és ami az északi irányvonalat illeti, elmondhatjuk, hogy nem esik messze az alma a fájától. Szakrális zene és mantrikus hagyomány tekintetében semmiben sem marad el szülőanyjától. Ezért is nevezik a tibeti buddhizmust Mantrajánának (a Mantrák Útjának).

Share This