A hangok csodája
A hang, mint őspricípium
A védikus bölcsek megállapítása szerint:
„Náda Rúpa Parabrahma”,
tehát az Úr őseredeti formája a hang, vagy modern fogalmakkal, a rezgés.
Evangéliumi szóhasználattal: „Kezdetben vala az Ige.”
A szakrális dalok, imák, és a szent szótagok magnetizálják az egész lényünket. A megfelelő hangoltsággal végzett mantra gyakorlás során felépül egy nyilvánvalóan érezhető erőtér. Pontosan úgy, ahogyan a mandalák, vagy a jantrák alkalmazásakor is.
Megkísérlem ezt a klasszikus zene világán keresztül érzékeltetni. Tudjuk, hogy egy szimfónia nem pusztán hangjegyek sorozata, és a kotta nem képes közvetíteni azt az élményt, amit a hangversenyteremben élhetünk át. A dallam egy belső rezgésből keletkezett, méghozzá egy zeneileg képzett, intuitív művészemberen, mint közvetítőn keresztül.
Éppígy képesek a jógik és a bölcsek e belső rezgéseket auditív hangok öntőformáiba rendezni. A bensőjükben hallják ezt, mert ez az Örök Szó, amely ott rezeg minden élő sejtben.
Kodály Zoltán – zenei nevelés
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” (Mire való a zenei önképzőkör, 1944)
„A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek… így hát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé.” (Beszéd a dunapataji művelődési ház avatásán, 1966)
„Zene nélkül nincs teljes ember… Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét… ” (Közönségnevelés, 1958)
„A gyermek ne fogalmakat, definíciókat gyűjtsön, hanem zenekincset. Annak számbavételére, rendező áttekintésére ráér később.” (Bicinia Hungarica, I. Utószó, 1937)
„Mit kellene tenni?
Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját… Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” (Gyermekkarok, 1929)
„Zeneértővé… csak aktív zenei tevékenység tehet, puszta zenehallgatás magában nem elég.” (333 olvasógyakorlat – Utószó az új kiadáshoz, 1961)
Kodály Zoltán a XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
A Világmindenség alaprezgése
„ÓM – e szótag az egész mindenség. Ennek magyarázata így hangzik: az Óm minden, ami volt, ami van, és ami lesz. Mindaz, ami a három időn túl van, szintén maga az ÓM.”
Ezekkel a sorokkal kezdődik a Mándúkja-upanisad. A hagyomány tehát úgy mutatja be, mint az univerzum teremtésekor elhangzott szent teremtő mag-szótagot [bídzsa]. Az ÓM a teremtés igéje, egy ősrezgés, mely eredetét tekintve öröktől való. Az „Abszolút Igazságot”, és a „Legfelső Isteni Teremtőerőt” képviseli. Az ÓM mantra a védák szent gyökérszava, ezért más mantrák előtagjaként is szerepel, illetőleg minden recitáció, ima, és rituálé elején is mondják. Végső soron az egész hindu filozófia szóban kifejezhető esszenciája.
Hármas összetétele
folytán felöleli a szent hármasokat: a védák szent könyveit (Rig-véda, Száma-véda, Jadzsur-véda), a mindenség szféráit, létsíkjait (Bhúr, Bhuvah, Szvaha), vagy akár az anyagi természet kötőerőit (Szattva, Radzsasz, Tamasz), amelyeket az ind hagyomány gunáknak nevez, továbbá a Trimúrtit is. [Brahmát – a teremtőt, Vishut – a fenntartót, és Sivát – a pusztítót.] Az „A” hangzó az élőlények ébrenléti állapotára utal, amelyben a tudat kifelé, az érzéktárgyak irányában rögzül. A második „U” hangzó az élőlények álombeli állapotát jelképezi, amelyben bár az embernek nincs közvetlen aktív kapcsolata a külvilággal, mégis ez az állapot is az anyagi világban megélt élményekben gyökerezik. A harmadik „M” hangzó a mélyalvás állapotára utal.
Dr. Hans Jenny orvos és természettudós volt, aki kísérletezni kezdett különböző folyadékokkal és szilárd anyagokkal, valamint folyamatos rezgési frekvenciákkal, hogy tovább tesztelje a hang fizikáját. Ő alkotta meg a „Cymatics” kifejezést, amely a „Kyma” görög szót tartalmazza, ami „hullámot” jelent. Alapvető kutatásait egy azonos nevű könyvbe gyűjtötték össze, és több száz fotót tartalmaz, amelyek eredményeit mutatják be. Dr. Jenny munkája pozitív bizonyítéka a hang elképesztő formát teremtő erejének. A Cymatics világa más nézetet ad nekünk, és jelentős fejlődést mutat annak megértésében, hogy a hang milyen hatással van mindannyiunkra.
ÓM és Ámen
Köznapi jelentéseiben az ÓM (mint kötőszó) ünnepélyes megerősítést, tiszteletteljes beleegyezést, elfogadást jelent, az „úgy legyen!, rendben!” értelmében. Mellesleg az „ÓM” az alfa és az ómega, a manifesztáció lehetőségének, folyamatának, a kezdetnek és a végnek az egységét is kifejezi. Lényegében három vokális hang egyesüléséből születik: A-U-M. (A negyedik hang nem hallható, az valójában maga a csend, amely körülveszi.) Ilyeténképpen rokon értelmű a keresztény „Ámen” kifejezéssel. Maga Jézus vitte ezt a szót közelebb az ÓM ősmantrához, mikor kimondta: „Én vagyok az Alfa és az Ómega.” Olyannyira, hogy az indiai keresztények Óm Jézus Krisztust énekelnek.
Szvámi Véda Bharati,
a Himalájai Jógahagyomány néhai mestere mondta, hogy ha a világunk összes hallható hangját rögzítenénk (emberi hang, természet, állatok, hangszerek) és egy speciális hangkeverő berendezéssel egybe gyúrnánk, akkor pontosan az ÓM-hoz hasonló, folyamatos zengést kapnánk. Állítólag 2010-ben Bostonban egy kísérlet során felvették az ÓM hangot, bevitték a számítógépbe, és azt találták, hogy az ÓM frekvenciája pontosan megegyezik a Föld saját tengely körüli forgásának a frekvenciájával. Így bizonyos értelemben a Föld is az ÓM-ot zengeti. Mert ez az Örök Szó, amely ott rezeg minden élő sejtben. Az viszont már külön érdekesség, hogy ez még itt a nyugati világban, keresztény kultúrkörben is megtörténhet olykor.
Dr. Eben Alexander idegsebész, a halálközeli élményében hallotta azt a hangot, amelyet Indiában a szentek, risik és a jógik a meditációs gyakorlataik során szoktak érzékelni a bensőjükben.
„Az ÓM volt az a hang, amelyre emlékeztem azzal a mindentudó, mindenható és feltétel nélkül szerető Istennel kapcsolatban, de semmilyen őt leíró szó nem lenne elég kifejező”.
Shangrila – az ezer éves falu Magyarországon
Garáb egy nagyon pici falu a Cserhátban, állandó lakossága még ötven sincs. Grabensia [Garáb község régi neve] legfőbb látványossága kétségkívül a Szamszára, a világ legnagyobb hangtálja. A különleges hely létrehozója a világot megjárt Juhász György, egy Hong Kongban élő üzletember.
Hogy a hangterápia gyógyító hatását felerősítse, elhatározta, hogy akkora hangtálat készíttett, ami még nem létezik. A Samsara 2018-ban készült el Innsbruckban. A méretezésénél az aranymetszés szabályait vették figyelembe, így lett az átmérője 233 centiméter. Súlya 2,7 tonna, és hétféle fémet tartalmaz: aranyat, ezüstöt, ólmot, ónt, vasat, rezet és higanyt.
A hangok gyógyító hatása
Braconak, a horvát spirituális segítőnek nem csupán a tekintete, és a fizikai jelenléte hatásos, de a hangja is. a videóban elhangzik, hogy Don Estes (az InnerSens alapítója) rögzítette a műtermében Braco hangját, majd elvégzett egy elemzést.
Bansuri fuvola – klasszikus indiai zene
Csodálatos képsorok alatt futó meditatív zene a szerkesztett videóban.
A mantra alapelv
A szanszkrit „man” szógyök annyit jelent, hogy elme vagy gondolkodás, a „tra”, mint képző pedig úgy értelmezendő, mint eszköz, szerszám. Tehát az alap jelentés szerint „a gondolat eszköze”. A „man” szótőből származik a Manu, az emberiség ősatyjának neve. Lényegében Ő volt az indiai Noé, akinek az utódait nevezik úgy, hogy Manusja, vagyis ember. Vagyis magasrendű gondolkodásra képes lény. A jógikus hagyomány képviselőinek azonban megvan a saját értelmezési metódusa, amely olykor bizony köszönőviszonyban sincs a lingvisztikával. Létezik tehát egy másik – nyelvtanilag nem annyira pontos – jelentés, ahol a képzőt igének tekintik. A későbbi, tantrikus hagyományban ezért a „trajáté” szót úgy úgy fordítják, hogy „felszabadít”. Így a mantra olyan valami, ami a kötelékek alól való felszabadulást hozza el nekünk. A szó jelentése tehát azt sugallja, hogy segítségével elszakítjuk, elvágjuk magunkat az elme torz képeitől, felszabadítjuk magunkat a tudattalan automatizmus alól. Ahogyan a Jézus-ima esetében is, amelynek módszeres végzése az Áthosz-hegy kolostoraiban alakult ki, és amiről azt tartják, hogy megtisztítja a szívet, megvéd az elme fantáziálásaitól, és megszabadít minden egyéb gondolattól.Vagy a szúfik megfogalmazásában:
„Ahogyan az anyagi világban létezik eszköz a rozsda eltávolítására, éppúgy a szív csiszolására Allah nevének invokációja szolgál.”
A zen tradíciónak nem mindegyik iskolájában kap ugyanakkora hangsúlyt az ülő meditációt kiegészítő eszköztár. (Akár a mozgásos gyakorlatokról, akár az éneklésről legyen szó.) Azonban némely koreai, illetőleg vietnámi vonalon azonban kiemelkedő szerep jut a mantráknak. A Plum Village Zen Közösség alábbi felvételben az elmélyülés mószerei és kellékei egyidejűleg vannak jelen. Mantra, mudra, hangszerek, énekhang, meditatív állapot.
A mantra hatalma
A mantra nem csupán hangrezgés, hanem sugárzó energia, ami egy sajátos gondolati áram megindítása révén áthangolja az ember mentalitását. A mantrák misztikus ereje [mantra-shakti] abban rejlik, hogy – a rezonancia-elv alapján – a mantra hangzásán keresztül lehetséges kapcsolatot teremteni az adott létsíkkal, tudati dimenzióval (világszférával).
A mantra nem egy közönséges szó. Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, amelyik a gyakorló tudatossági és energiaszintjét emelni képes. Ebből következik, hogy a mantra nem egyenlő a pozitív megerősítésekkel, azok ugyanis az elme és a személyiség keretein belül maradnak. A mantra egy spirituális erővel töltött hang, amely gyógyítja és táplálja a tudatot. A fizika nyelvén úgy is mondhatnánk, hogy ezek a szótagok pszichés kvantumok. Első lépésben tisztítja a személyiséget, fejleszti az intelligenciát [buddhi] és előhívja a tiszta intuíciót. A haladó fokozatokon felébreszti a különleges képességeket [sziddhi], végül pedig elégeti a karma utolsó hordalékait is, szélesre tárva a felszabadulás ajtaját. De ez egy hosszú folyamat.
A mantra jelentősége a spirituális úton
Reményeink szerint jelen összeállításunkkal megszólíthatjuk azokat, akik ugyan még nem mélyedtek el a mantra gyakorlásban, de nyitott szívvel és elmével viseltetnek a téma iránt. Ugyanakkor bízunk abban, hogy a haladóbbak is találhatnak itt néhány gyöngyszemet. Az eddigi tapasztalataink fényében elég tisztán látjuk, hogy a mantra, mint eszköz sokkal több spiriuális keresőnek válhatna hasznára, mint ahánynak jelenleg helyes megértése van erről. Így tehát azoknak, akik többet szeretnének tudni a mantra elméleti hátteréről, ajánljuk szíves figyelmébe a fenti linken elérhető írást.
Guru-mantra
A mantra tudománya nem annyira az írott könyvekben, hanem a mester-tanítvány viszony ősrégi hagyományában van. Ezért amiről mindenképpen szólni szükséges, az a guru-mantra. Itt arról van szó, hogy egy mestervonal generációkon át alkalmazta ugyanazt a hangsort a meditációs gyakorlataiban. Ezáltal egy egészen különleges töltést nyer, így a mester a beavatás során aktiválni képes a tanítvány fénytestét. Mert még a mantrával kapcsolatban is igaz, hogy ha messzire szeretnénk jutni ezen az úton, akkor beavatást kell nyernünk egy hiteles tanítványi lánc guru-mantrájába. Csak ez a mantra nevezhető dzsagrata (felélesztett) mantrának. Az a mentális rezgés, amit a guru mantra kivált, áthatol a gátakon, az érzelmi blokádokon, amit önmagunknak létrehoztunk. Úgy is hívhatjuk ezt, mint a szív béklyójának megnyitását, feloldását.
Szvámi Véda Bhárati, aki egyaránt jártas a különbözõ nyugati és keleti vallások meditációs elméleteiben, széles perspektívából tudja láttatni és tanítani a jógameditáció filozófiáját, gyakorlatát és kultúrtörténeti hátterét. Mestere, Szvámi Ráma röviddel halála elõtt õt nevezte ki a Himalájai Tradíció spirituális vezetõjévé, míg 1999 márciusában az Indiai Szvámik Szövetsége a Mahámandalésvara címmel ajándékozta meg, India harminc legjelentõsebb szellemi vezetõje közé helyezve õt.
A Himalájai Jóga Tradíció
honlapja