Korunk tudati áramlatai
A pszichológiai és a spirituális dimenziók
násza a 21. században
A sokat vitatott posztmodernitás
Az egyetemes hagyomány időben és térben elkülönülő arculatainak szintézise ugyancsak új jelenségnek számít. Ken Wilber szerint olyan kivételes korban élünk, amikor szemtanúi lehetünk Freud és Buddha találkozásának. Az integrál szemlélet születésével most először áll rendelkezésünkre egyidejűleg a pszichológia viszonylag ifjú, merészen kísérletező lendülete, valamint az emberiség misztikus hagyományának letisztult, kiforrott értékrendje. Tehát egy merőben újfajta tudatosság ébredésének lehetünk szemtanúi.
Héjjas István fajsúlyos, olykor matematikai egyenletekkel gazdagított, szakmailag magas színvonalú értekezéseiben igyekszik nagyon okos gondolatsorok és zseniális párhuzamok közzétételével összebékíteni a modern részecskekutatás és a szellemi őshagyomány legalapvetőbb téziseit. De India magyarországi nagykövete is írt egy könyvet, amelyben igyekszik rámutatni a modern tudomány, és az ősi bölcsesség találkozási pontjaira. Az indiai Goswami professzor pedig tényként könyveli el, hogy a kvantumvilág tanulmányozása egy bizonyos ponton túl törvényszerűen a metafizikába torkollik. Vagyis elvezet a filozófia és az etika mezsgyéjére. Ezt olyannyira komolyan gondolja, hogy megalkotta a „kvantumjóga” kifejezést, amely a kvantumfizika üzenetének összegzését jelöli egy új, átfogó világképben.
„Ma már biztosra vehetjük, hogy egy olyan paradigmaváltás fog bekövetkezni a tudomány területén, amely egy megosztó, spiritualitást tagadó, az anyagon alapuló tudománytól egy olyan tudomány irányába vezet bennünket, amely integrálja a tudományt és a spiritualitást. Jelenleg nem kevesebbnek vagyunk tanúi, mint hogy a tudomány újból felfedezi Istent.”
(Amit Goswami professzor)
Korunk tudati áramlatai közül a halálközeli élmények kutatásának ma már komoly irodalmuk van. Rengeteg személyes beszámoló lelhető fel az interneten is. Dr. Raymond Moody ennek a témának nemzetközi szinten ismert képviselője. A pszichiátria és a filozófia doktora, akinek mindezidáig tíz könyve jelent meg. 1975-ben jelent látott napvilágot az
Élet az élet után
című könyve, amely úttörő mű volt ezen a területen, és amely azóta több mint 10 millió példányban kelt el. Most következzék néhány megállapítása:
- Az utóbbi évtizedekben a halálkutatás robbanásszerűen elterjedt az egész világon. Megközelítőleg 8 millió amerikai felnőttnek voltak ilyen tapasztalatai.
- Európai és amerikai orvosok is megfigyelték, hogy a gyerekeknek szintén vannak halálközeli élményei, amelyek hasonlóak a felnőttekéhez.
- Van egy új iránya a halálközeli kutatásoknak. Eléggé általánossá vált, hogy az emberek jelen vannak szeretett hozzátartozójuk haldoklásánál, és átélik vele a halálközeli élményt.
- A világ bármely részéről származók azt mondják, hogy a halálközeli élmény átélése után tisztán látják a nagy vallások tradíciójának igazságát, és inkább hajlanak elfogadni a vallások általános igazságait.
filmrendező azon túlélők, vagy beavatottak közé tartozik, akik jártak az élet és halál mezsgyéjén, s valóságos emlékeik vannak ezekről a pillanatokról. Az életről alkotott képét alapjaiban változtatta meg az az 1993-as baleset, amikor is 4 perc 32 másodpercig volt a klinikai halál állapotában.
Ken Wilber integrál szemléleten alapuló modellje
Az integrál szemlélet egy szintetizáló szakmai irányzat, amely egyesíteni igyekszik a nyugati pszichoterápiás, pszichológiai ismereteket, valamint a spirituális hagyományok tudatról szóló tanításait. Egyszerre kelet és nyugat szintézise, tudomány és spiritualitás (vallás és misztika) szintézise, test és elme szintézise, egyén és társadalom szintézise.
Átfogó természete
miatt ma már számos tudományos, és művészeti szakterületen használják. Perszonális szinten a személyiségfejlődéstől a transzcendencia csúcsáig ívelő térképről van szó. Bár nem mondhatjuk, hogy ez jelen formájában egy tökéletesen kiforrott, lezárt rendszerré érett volna, azt mindenesetre érdemes figyelembe venni, hogy ennél komolyabb gondolatkísérlet nem igazán született még ebben a témakörben.
A tudatfejlődési
szintek itt
A reinkarnációról – tárgyilagosan
Dr. Ian Stevenson azoknak a lelkiismeretes kutatóknak az élharcosa volt, akik első kézből származó bizonyítékokat kerestek a reinkarnáció létezésére. A Virginiai Egyetem Orvostudományi Karának volt pszichiátria professzora, az egyetem Személyiségkutatási Tanszékének volt igazgatója, több mint 40 évet töltött el olyan gyerekek felkutatásával, akiknek pontos, részletes emlékeik vannak előző életükből, és hipnózis használata nélkül is képesek felidézni őket.
A professzor negyvenöt éven keresztül több mint háromezer olyan esetet gyűjtött össze a világ minden részéről, melyekben gyermekek spontán, vagyis természetes módon, hipnózis alkalmazása nélkül emlékeztek vissza előző életeikre. Esetei a legnagyobb számban Ázsiából – India, Srí Lanka, Thaiföld, Libanon, Törökország, Mianmar – származtak, de voltak Nyugat-Afrikából és az Atlanti-óceán északnyugati térségéből is. Az amerikai eseteket nem kifejezetten kereste, de így is több mint száz esete gyűlt össze onnan. Közel ezer olyan esetet vont be kutatásainak körébe, melyekben azonosítani lehetett azt az elhunyt személyt, akit a gyermek előző életbeli önmagának írt le.
Metodika
Alapvető módszere a tudományos mélységű interjúkészítés volt. Mindig váratlanul, előzetes értesítés nélkül kereste fel az előző életbeli koronatanúkat, a legfontosabb beszámolókat tevő tanúkhoz pedig többször is visszatért, hogy megerősítse az információit, vagy esetleg újabb részleteket tárjon föl. Aprólékosan és tudományos igénnyel osztályozott minden egyes ügyet. Részletesen leírta saját nézeteit, kétségeit és logikus érveit. Könyve azonban kétségbevonhatatlan tények gyűjteménye. Zárszavában nem jelenti ki határozottan, hogy művével bebizonyította a reinkarnáció létezését, de az erre utaló bizonyítékokat nála felelősségteljesebb kutató még sohasem mutatta be.
Dr. Ian Stevenson 1939 és 1943 között Montrealban a McGill Egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, és letette a belgyógyász szakvizsgát. Később dolgozott biokémiai, majd pszichiátriai területen, komoly és eredményes kutatásokat végzett a pszichoszomatikus orvoslásban. 1949-től a Louisianai Egyetemen folytatta kutatásait, kísérletezett hallucinogén anyagokkal is. Paranormális területen először a testen kívüli tapasztalatok és a halál közeli élmények beszámolóival találkozott, majd reinkarnációs emlékek vizsgálatával kezdett el foglalkozni. 1957-ben nevezték ki a charlottesvillei Virginiai Egyetem Orvosi Karán a Pszichiátriai Tanszék vezetőjének. Ekkortól kezdett különféle cikkekből lélekvándorlásos eseteket összegyűjteni, és tanulmányozni olyan gyermekeket, akik, állításuk szerint, előző életeikre emlékeztek.
BRACO, a horvát spirituális segítő
Minél magasabb egy ember tudatossága, annál inkább képes a környezetébe kerülők rezgésszintjét felemelni, és ezáltal mentális, emocionális, és fizikai szenvedéseit enyhíteni. Vagyis Ő egy tudati és energetikai katalizátor. Ezt a jelenséget megérthetjük a szakrális őshagyomány alapján, hiszen a spirituális erőátadás eme formája Indiában saktipat [másképpen saktipáta] néven ismeretes. Amennyiben a tekintet által történik, akkor pedig a darsan kifejezéssel utalnak rá. Vagyis a jelenlét tovább adódik azon a személyen keresztül, aki a gondolatoktól mentes rezzenéstelenség állapotában időzik. A keresztény hagyomány ezt a Szent Szellem egyik kegyelmi ajándékának tekintette, a jógában a sziddhik közé sorolják, modern megvilágításban pedig multidimenzionális erőterekként írhatnánk le.
Ízelítő a szavaiból:
„Azért vagyok itt, hogy mindannyiótokat egyforma szeretettel és melegséggel, egyforma gondolatokkal és kívánságokkal átöleljelek, és megpróbáljam megadni nektek azt, amiért ma eljöttetek. Lesznek, akik talán most kapják ezt meg, és lesznek, akik majd máskor, és ti magatok – illetve a spirituális vezetésetek, amely ma ide vezetett – dönti el, hogy mikor jöttök hozzám.”
Kvantumgyógyítás
Hozzávetőlegesen a 17. századtól kezdődően a materiális gondolkodás üzemanyagával töltött természettudomány rakétasebességgel haladt előre, maga mögött hagyva egykori fivéreit, a vallást és a művészetet, vagy ha úgy tetszik, az erkölcsöt és az esztétikát. A huszonegyedik században a kvantumfizika jelenti azt a friss fuvallatot, amely által őseink tudása könnyebben megérthető és újjáéleszthető. Hiszen vallási rendszereink háttérbe szorultak és elerőtlenedtek, a természeti népekre jellemző naturális hangoltságot, spontaneitást, tiszta intuíciót pedig már rég elvesztettük.
Informális medicina
A kvantumgyógyítás alapvetően információs gyógyászat, vagy inkább tudat tágító, tudatosság növelő segédeszköz. Mit is jelent ez? Információ-energia-anyag (test-lélek-szellem) egymásba alakítható, tulajdonképpen az anyag összesűrűsödött energia, az információ pedig nem egyéb, mint az energia mintája. Ha a kvantumfizika valószínűségi hullámfüggvényét az emberi életre alkalmazzuk, akkor az úgy fest, hogy a mi valószínűségi hullámfüggvényünk mindig ugyanabba a látszólagos valóságba omlik össze, az elvárásaink, hiedelemrendszerünk, korlátaink miatt. A kvantum módszerekkel, jó eséllyel vissza tudunk lépni a szuperponált állapotba. Ez egyfajta tudati tágasság.
A Nobel díjas Niels Bohr egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha meg akarjuk érteni a kvantumvilágot, akkor először az emberi tudat működését kell megérteni. Az indiai Goswami professzor pedig tényként könyveli el, hogy a kvantumvilág tanulmányozása egy bizonyos ponton túl törvényszerűen a metafizikába torkollik. Vagyis elvezet a filozófia és az etika mezsgyéjére.