Álmaink útján – önismereti foglalkozás

Álmaink útján – önismereti foglalkozás

Álmaink is mesék, a saját meséink. Bennünk élő történetek, vagy olykor csak képek, melyek szimbólumokban, de a tudat kontrollja nélkül szólnak belső vilagunkról, a tudattalanunkról. Az „Álmaink útján” c. önismereti foglalkozáson álmainkkal verbálisan és kreatív eszközökkel egyaránt foglalkozunk. Ahogyan egy meseműhelyen a mesékkel, csak itt a „mese” maga az álom.

Regisztrációhoz kötött, adományos program, limitált létszámmal. (Maximum 10 fő.) Jelentkezni lehet a foglalkozás vezetőjénél, a leírásban megadott elérhetőségen.

Terveink szerint ezen bevezető foglalkozás után kéthetenként találkozna a csoport. Egy-egy foglalkozás tervezett időtartama 2-2,5 óra, de sohasem lehet előre pontosan meghatározni. Ahogyan egy családállítás esetén sem.

Ha barátságba keveredünk álmainkkal (vagy akár más álmaival), ha megpróbáljuk szimbólumait minél teljesebben kibontani, közelebb kerülünk önmagunkhoz, legbelső lényegünkhöz; így egyre tisztábban látjuk önmagunkat és ezzel párhuzamosan a környező világot is. Azaz egyre inkább otthonunk lesz ez a világ, ahová különben csak vendégségbe jöttünk hosszabb-rövidebb időre, és ahol pont ezért, sokszor nehezen találjuk helyünket.

Szeretettel várok mindenkit, akit érdekel az álmok kínálta belső út, vagy inkább ösvény. Szeretettel várom azt is, aki úgy érzi, az álmai nem fontosak, csupa csip-csup élményfoszlámyból összerakott jelentéktelen történet. Hátha kiderül: azok is fontosak.

Végül szeretettel várom azt is, aki kíváncsi erre az útra, de nem szokott álmodni. Amíg nem érkeznek a belső motiváció hatására az álmok, addig az önismereti lehetőséget màsok álmaihoz fűződő személyes viszonyulásunk és annak feldolgozása adja.

A foglalkozás vezetőjének bemutatkozása

Varga Tímea vagyok, mese- és művészetterapeuta, pszichiátrián dolgozom felnőttekkel. A módszer, amelyben képződtem (Komlpex Katarzisz Művészetterápia, Kincskereső Meseterápia) a jungi pszichológián alapszik, és a képzést megelőzően el is végeztem a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület szervezésében indított, Az analitikus pszichológia alapjai c. kétéves akkreditált képzést, valamint ugyanitt egyéb rövidebb kurzusokat; továbbá hat évig tartó (heti rendszerességű) jungi analízis sajátélményben volt részem.

Így a jungi szemlélet alapvetően meghatározza a gondolkodásomat, azon belül is leginkább az, amit Weöres Sándor így fogalmaz meg: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”. Ez a „létra” Jung terminológiájában a Selbst, aminek a keleti gondolkodásban az atman, a kereszténységben pedig az „istenképiség” feleltethető meg. A rám bízottakat a meséken, álmaikon, saját alkotasaikon keresztül igyekszem efelé a belső forrás felé vezetni, ill. belső útjukon kísérni.

Foglalkozásaimon fontos hangsúlyt kapnak a szimbólumok (álmaink, alkotásaink valamint mesék szimbólumai), és fontos hangsúlyt kap az alkotás, ami a tudatosról a tudattalan, belső világunk felé, valamint a kognitív síkról az érzelmek felé vezetnek minket.

2009-ben végeztem az SZTE-n vallástudomány szakon, ahol szakdolgozatomat a misztikából írtam, abból, hogyan jelenik meg a misztika keleten és nyugaton. (Ez az írás a Terebess E-tárban olvasható, belőle gondolkodásomról némi kép nyerhető: MISZTIKA KELETEN ÉS NYUGATON.) Jung pont azért fogott meg, mert emberképe párhuzamba állítható a misztika emberképével; a belső út fontosságának hangsúlyozásával és a Selbst – atman – istenképiség analógiájával mindenképp.

Jelentkezés:

Varga Tímea
varmea@gmail.com

Első kézből értesülhet aktuális programjainkról.
Ezen felül fontos metafizikai témákról szóló ajándékot állítottunk össze Önnek,
melyet a feliratkozást követően automatikusan elküldünk.

Feliratkozás és ajándék itt érhető el

A tudatosság útja – „Mindfulness” a buddhizmusban

A tudatosság útja – „Mindfulness” a buddhizmusban

Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy Pressing Lajos (pszichológus, buddhista tanító, mesekutató, esszéíró, a Magyarországi Buddhista Misszió vezetője, számos könyv szerzője, fordítója) ellátogat hozzánk.
Hatalmas munkásságából csekély ízelítőt itt találtok:
a Buddhizmus és Kereszténység közötti párhuzamokról (ide kattintva)
a halálközeli és halál utáni tapasztalatokról (ide kattintva)

Adomány alapú, helyfoglaláshoz kötött program!
Ajánlott adomány: 2000-3000 Ft

Kérjük a részvételi szándék jelzését az esemény alatti űrlap kitöltésével, vagy ha teltház esetén várólistára szeretne kerülni, ezeken az elérhetőségeken tud jelentkezni: Krisztics Ágnes 0630 499 3354, Hornyák Károly  06 30 499 3310
letezesoromekozpont@gmail.com

A mostani előadásról:

A tudatosság (divatos angol nevén mindfulness) a mai pszichológia egyik kulcsfogalma: jótékony hatásait a hétköznapi életben és a gyógyításban tudományos kutatások sokasága bizonyítja. A tudatosságnak meghatározó szerepe van a gyakorláson alapuló spirituális utaknál is, hiszen enélkül nem lehetne hatékonyan alakítani saját napirendünket, életmódunkat, viselkedésünket. A buddhizmus ősi szellemi rendszerében a tudatosság fejlesztése olyannyira fontos, hogy egyenesen a „buddhista meditáció szívének” nevezik. Az előadás áttekinti a tudatosság szerepét a buddhista lélektanban és gyakorlatban, ismerteti a fejlesztésére irányuló hagyományos meditációs módszereket, és tisztázza, hogy a hasonlóságok mellett milyen lényeges különbségek is vannak a spirituális tudatosság és a pszichológiai „mindfulness” között.

Első kézből értesülhet aktuális programjainkról.
Ezen felül fontos metafizikai témákról szóló ajándékot állítottunk össze Önnek,
melyet a feliratkozást követően automatikusan elküldünk.

Feliratkozás és ajándék itt érhető el

Tudat-tudatosság

Tudat-tudatosság

Az interjú fő vonala a tudat, tudatosság témaköreit öleli fel, különös tekintettel arra, hogy magunk számára és az indiai kultúrán belül hogyan értelmezhetőek ezek a fogalmak. Szó esett a Nyugaton egyre népszerűbb keleti filozófiákról, gondolkodásmódról, a jógáról, a meditációról, a megvilágosodás mibenlétéről és az önkutatásról. 

István (vagy ahogyan sokan ismerik, Istók) azok közé az emberek közé tartozik, akiknek a tevékenységét rendkívül nagyra becsüljük. Beleértve a könyvkiadás terén kifejtett erőfeszítéseit (fordítás, lektorálás, FILOSZ könyvkiadó alapítás), a jóga iránti elkötelezettségét, és nem utolsó sorban a Ramana Baráti Társaság fenntartását, a csend napok szervezését.

Malik Tóth István szereplése a Létezés Öröme Központban:

Közvetett és közvetlen

Közvetett és közvetlen

  
A „hosszú ösvény”, az öntisztítás, a fokozatos önfejlesztés útja, mint ahogyan a hangya is nagyon lassan halad. A „rövid ösvény” pedig – amely figyelmünk állandó ráirányítása igazi valónkra – a madár útja, amelyik könnyedén repked, ágról ágra. Illethetjük ezeket a „közvetett”, és a „közvetlen” jelzővel is.

A teljes cikk itt érhető el

A hangya és a madár útja (Közvetett és közvetlen ösvény)

A közvetlen ösvény azt jelenti, hogy mostantól teljességgel a Megfigyelővel [vagy másképpen a Tanú ÉN-nel] azonosulunk, nem pedig a teoretikus elme folyton változó tartalmaival. Radikális advaita tanítók szemszögéből a közvetett ösvény nem egyéb, mint az illuzórikus időbeliség keretrendszerében megnyilvánuló, spirituális gyakorlásba ölt felesleges energia befektetés.
 
A rövid ösvény hívei úgy tartják, hogy a Szellem ereje egy pillanat alatt eltüntetheti összes hibánkat, a valóságban ez korántsem ennyire triviális. Ha még nem járták végig az előkészület iskoláját, akkor csupán azonosulnak egy mentális koncepcióval. Pedig az intellektuális megértés még nem jelent célba érkezést. Így hát szembe kell nézniük az önámítás kockázatával, s azzal, hogy áldozatul esnek a saját túlzott spirituális elvárásaiknak. Bár az embereknek időről-időre lehetnek nagy bepillantásaik a Valóság természetébe, olykor még ezek a betekintések sem elegendőek, hogy véglegesen megtörjék a hamis én-azonosságot. Történhetnek még visszaesések. Olyan ez, mint amikor kikapcsoljuk a ventilátort. Elvágtuk a gépet az áramforrástól, de a lapátkerék a lendület miatt még forog egy ideig. Amiképp Szögjal Rinpocse is óva int bennünket: 

„Ne téveszd össze a megértést a felismeréssel, a felismerést pedig a felébredéssel.”

 
Mindaddig ugyanis, amíg az egó által vezérelt elmeműködést nem sikerült uralmunk alá hajtani, a pszichében rejlő hátráltató hajlamok [vászanák]  újra és újra elfelhőzik a felébredettség átmeneti felvillanásait, és ez így nem eredményez teljes megszabadulást [móksát]. Ramana Maharsi sokszor hivatkozott arra, hogy sohasem gyakorolt légzésszabályozást, nem recitált mantrákat, és fogalma sem volt a meditációról, vagy a kontemplációról. (Hiszen spontán felébredésben részesült). Ugyanakkor azt is tudtunkra adja, hogy az olyan ember esetében, akinek az elméje még nem vált kellőképpen éretté, az azonnali felismerést nehéz elérnie pusztán azáltal, hogy hall az önkutatásról. Ez az út csak érett lelkek számára járható. A többieknek mentális fejlettségüknek megfelelő módszerekhez kell folyamodniuk. Ramana Maharsi egyik közvetlen tanítványa, Kunju [fon. Kundzsu] Szvámi szerint átmenetileg bárki megtapasztalhatja a szamádhit egy Szatguru jelenlétében, de az nem lesz állandó, vagy végleges. 
   

Előkészületek

A metafizikai hagyomány keményvonalas képviselői még ennél is szigorúbbak. Robert Adams értésünkre adja, hogy fel kell adni bizonyos szokásokat, és magasabb rendű tulajdonságokat kell kifejlesztenünk. Határozottan kiemel három fő elsajátítandó erényt, történetesen az együttérzést, az alázatot, és a szolgálatot. Mindezt pedig azért teszi, mert már túl sok „dharma-csavargóval” találkozott, akik csak pózolnak, szajkózzák a nemkettősség iskolájának alaptételeit, mégis tele vannak rossz szokásokkal. Az embereknek éretté kell válniuk az ön-kutatásra. Évekig járniuk kell a spirituális utat, mielőtt képesek lennének az ‘én-gondolatot’ visszakövetni a forrásba (…és hozzáfűzi, hogy azon kevesek esetében, akiknek ez rögvest sikerül, az előkészületet nyilván előző életeikben tették meg.) Számos spirituális mester életrajzában visszatérő elem, hogy bár nagyon fiatalon keresztülmentek sok-sok grandiózus meditatív tapasztalaton és misztikus élményen, a „nagybetűs EMBER-ré válás” fájdalmas munkáját csak több évtizednyi szolgálattal tudták megvalósítani, mesterük védőszárnyai alatt.
 
Még Adyashanti, az oly sokat vitatott neoadvaita vonulat egyik jeles képviselője is felhívja erre a figyelmet:
 

„​Mint említettem, a felébredés pillanata csak nagyon kevesek számára teljes. Egy generáción belül csupán néhányan ébrednek fel oly módon, hogy nem szükséges keresztülmenniük további folyamatokon. Mindig azt mondom, hogy jobb nem arra számítani, hogy te leszel az. Jobb azzal számolni, hogy veled is úgy esik meg, mint mindenki mással, azaz az első felébredést követően egy folyamaton fogsz keresztülmenni. Nem a felébredés lesz az utazásod vége. Arra teszek itt kísérletet, hogy olyan irányt mutassak, amely hasznodra lehet az eligazodásban, amikor megkezded ezt az utazást. Ahogy a tanítóm szokta mondani, olyan ez, mint amikor belépsz az ajtón. Az, hogy beléptél az ajtón, még nem jelenti azt, hogy a villanyt is felkapcsoltad; nem jelenti azt, hogy máris el tudsz igazodni abban az ismeretlen világban, amelyben felébredtél.”