A Dimash jelenség

A Dimash jelenség

Dimash beszéde a Közép-Ázsiai Médiafórumon.
(Magyar felirat bekapcsolható.)

Miért tartom fontosnak, hogy egy mára már világhírű zenei előadóművésztől idézzek?

Talán azért, mert számos ember beszámolt arról, hogy Dimash dalait hallgatva súlyos betegségből épült fel. Egy új-zélandi hölgy hálából ellátogatott Kazahsztánba, hogy személyesen mondjon köszönetet.

Továbbá úgy vélem, hogy a gondolatai számos spirituális iskolában megállnák a helyüket, és mert megfontolandóak a szellemi úton járók számára. Főképp akkor, ha valaki egyfajta közvetítői, tanítói szerepkörben igyekszik szolgálni.

 

Háborúk, politika

„Ne a világot hódítsd meg, mert az rengeteg szenvedéssel jár. Az emberek lelkét próbáld meghódítani, és sok rejtett világot fogsz felfedezni.”

Őszinteség

Arra a kérdésre, hogy mennyire függ a közönségtől, a következőt válaszolta:

Minden művész számára (így nekem is) közönség nélkül értelmetlen a hivatása.

Egyszerűség, visszafogottság

Amikor sztárnak nevezték, a következőképpen nyilatkozott:

Mi csupán emberek vagyunk. A csillagok fent vannak az égen.

Amikor a szerénységére apelláltak, így felelt:

Nem mondanám, hogy túl szerény vagyok. Normális vagyok, a hibáimmal és a karakterem pozitív oldalaival együtt. Úgy érzem, az emberek elfelejtették, hogyan kell a művészeknek valójában viselkedniük. Valószínűleg sok művész még Maga is megfeledkezett róla.

Példamutatás

Mivel az emberek előtt járunk, a legjobb oldalunkat kellene mutatnunk, mert bizonyos mértékig példává válunk a fiatalok számára. Embernek kell maradnunk.

A médiáról és a mai trendekről

Valamiért mostanában az jár a fejemben, hogy a művészek, színészek, énekesek hivatása túlságosan túlértékelt. Olyan érzés, mintha a művészeken kívül senki sem élne ezen a bolygón.

Életfilozófia, világlátás

Ha spirituálisan fejlődni akarunk, akkor valódi eredményekről kell beszélnünk, és nem csak néhány”hype” pillanatról.  Beszélnünk kell a kultúráról általánosságban, beszélnünk kell az irodalomról.

Üzenetem a zenészeknek, a fiatal zenészeknek:

A zene nem csak üzlet. Nem csak a pénzszerzésről szól. Add meg a közönségnek az esélyt, hogy megértse, hogy nekünk csak szeretnünk kell egymást, és támogatnunk kell egymást, úgy gondolom.

Következetesség, felelősség

Nem sokkal a malajziai koncert előtt halt meg a nagyapja (akit egyébként apjaként tisztelt). de mérhetetlen fájdalma és gyásza ellenére vállalta a szereplést. Majd az előadás végén a következőt mondta:

Nagyapánk nevelt minket, és arra tanított:

„Ha ígéretet tettél valakinek, akkor tartsd meg az ígéretedet. Ha férfiként a szavadat adtad, tartsd be.  A szavadat adtad, megtartod. Megígérted, megteszed.”

Ezek voltak a szavai.

 

Ha valaki még nem ismerné (és szeretne többet tudni a hátteréről, a karrierjéről ), akkor ajánlom szíves figyelmébe a következő interjút:

 

 

 

Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy mi amúgy is nagyon fontosnak tartjuk a szellemi gyakorlásban a szakrális zene szerepét. Erről bővebben itt:

A Hangok Csodája

Tudat-tudatosság

Tudat-tudatosság

Az interjú fő vonala a tudat, tudatosság témaköreit öleli fel, különös tekintettel arra, hogy magunk számára és az indiai kultúrán belül hogyan értelmezhetőek ezek a fogalmak. Szó esett a Nyugaton egyre népszerűbb keleti filozófiákról, gondolkodásmódról, a jógáról, a meditációról, a megvilágosodás mibenlétéről és az önkutatásról. 

István (vagy ahogyan sokan ismerik, Istók) azok közé az emberek közé tartozik, akiknek a tevékenységét rendkívül nagyra becsüljük. Beleértve a könyvkiadás terén kifejtett erőfeszítéseit (fordítás, lektorálás, FILOSZ könyvkiadó alapítás), a jóga iránti elkötelezettségét, és nem utolsó sorban a Ramana Baráti Társaság fenntartását, a csend napok szervezését.

Malik Tóth István szereplése a Létezés Öröme Központban: